2017/11/19 01:55
Navigáció
Bemutatkozás
Elnökség
Felügyelő Bizottság
Letölthető dokumentumok
Rólunk írták

Hatályos jogszabályok
Hatályos tűzvédelmi jogszabályok
Hatályos katasztrófa- és polgári védelmi jogszabályok
Hatályos munkabiztonsági jogszabályok

Szövetségünk hírei
Hírek a világból

Galéria
Bemutatóink

Keresés
Linkek
Kapcsolatfelvétel
Jogi nyilatkozat / Disclaimer

Tagszervezetek
Tagjaink a térképen
Hangulatjelentés a XVI. Flórián - kupáról

Hangulatjelentés a XVI. Flórián - kupáról

Még az eső is „meggondolta magát” és rövid idő múltán elállt, látván azt az ünnepi hangulatot, ahogy a Dunaújvárosi Fúvószenekar térzenéjét követően felsorakoztak az ország legkülönbözőbb részéről érkezett csapatok, mintegy harmincegyen, a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége és a Magyar Tűzoltó Szövetség Létesítményi Tagozata által 2012. szeptember 15-én Dunaújvárosban rendezett tűzoltóversenyre. A Dunaferr Lemezalakító szabadidőparkjánál ideálisabb helyszínt el sem lehet képzelni egy ilyen szakmai megmérettetéshez, különösen akkor, ha a szervezők olyan sokrétű és olyan látványos programmal gazdagítják azt, miként most történt.

 A Himnusz hangjai után Dobson Tibor dandártábornok köszöntötte a jelenlévőket, egyben méltatva a tűzoltók munkáját. Mint mondta, életükben fontosak az ilyen jellegű találkozások. Reprezentálják a tűzoltó társadalom  sokszínűségét (amelyet nem a ruha tesz), de egyben egységét is. Az országos elöljáró szavai összecsengtek a szervezők szándékával, mely szerint: a szakmai nappal bővített verseny arra hivatott, hogy az ország főfoglalkozású létesítményi tűzoltói, de egyben az alkalomszerűen igénybe vehető tűzoltókkal dolgozó létesítményi tűzoltóságok számára is alkalmat teremtsen a kapcsolatépítésre, a szakmaiság színvonalának emelésére. Udvardi Sándor LTSZ elnök szerint ez azért fontos, mert ilyenkor nemcsak a vezetők találkoznak, hanem maguk a tűzoltók is, akik egyrészt megismerkednek egymással, másrészt lehetőségük nyílik arra, hogy kicseréljék szakmai tapasztalataikat. Azt, hogy jó úton járunk ebben a vonatkozásban, a XVI. Flórán - kupa is bizonyította.

A verseny három feladatból állt: kismotorfecskendő szerelésből, az újabban használatos, életszerű szituációt ötletesen alkalmazó ügyességi versenypálya akadályainak leküzdéséből és fali tűzcsapszerelésből. Amíg a versenyzők legjobb tudásukat beleadva, óriási lelkesedéssel szereltek, vagy éppen egy imitáció során mentették „sérült” társukat, én megpróbáltam a pillanat nagyszerűségét megragadva néhány véleményt gyűjteni, mintegy megosztva önökkel a dunaújvárosi tűzoltóünnep hangulatát:

Bár ez a verseny a létesítményi tűzoltókról szólt, elsőként mégsem egyikükkel, hanem a Mezőfalva ÖTE két tagjával, Kalteneckerné Szabó Valériával és Somogyi Tímeával beszélgettem. Valéria, akinek kicsi lánya, Luca büszkén mutatta „tűzoltós” pólóját, két éve önkéntes tűzoltó, Tímea már négy. Mint azt tőlük megtudtam, azon túlmenően, hogy mindig vonzotta őket a tűzoltás misztikuma, mindkettőjük életében szerepet játszik a családi indíttatás. Ide most tanulni jöttek, tapasztalatot gyűjteni. Ennél jobb lehetőséget úgy sem találnának. Régi ismerősöket viszont igen, akikkel meg lehet mindazt beszélni.

Mi is úgy érezzük - mondták az Atomix Kft. Atomerő Tűzoltóságának tagjai, mintha ezer éve ismernénk egymást, és a többieket is. Olyan jó a kapcsolat közöttünk. Dunaújvárost szeretjük, kétszer jártunk itt, kétszer nyertünk. Reméljük, így lesz ma is!  Szisztematikusan készülünk, videók elemzésével, verseny előtt heti három alkalommal történő gyakorlással. A kismotorfecskendő szerelést már régen ismerjük, az ügyességit most tanultuk. A szerelésen vagyunk túl, edzésen volt már jobb időnk is, bár az eső miatt vizes a pálya, jobban csúszik. Ilyenkor jobban figyelünk egymásra, vigyázunk a munkabiztonságra.  

A biztonságtechnika a szerzők szerint is fontos szempont. Ezt bizonyította az egymás szomszédságában felsorakozó sátrak kínálata. Ezekben ugyanis a Hesztia, a FeWe, a Vektor és más biztonságtechnikai cégek jóvoltából napjaink legmodernebb oltástechnikai eszközeivel és anyagaival, védőfelszerelésekkel, a gyakorlást és a megelőző védelmet segítő berendezésekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők, de választhattak a különféle védőöltözetek közül is.

Tovább sétálva változott a kép: egy szépséges pillangó és egy pókember lépett elém. A varázslatot Klamerusz Mária tanárnő követte el, aki a gyerekek legnagyobb örömére, munkatársával együtt éppen arcfestéssel foglalkozott. A Játszóház kollektívájának figyelme arra is kiterjedt, hogy a 40. születésnapját éppen most ünneplő Orosz Csaba tű. őrnagyot, a dunaújvárosi hivatásos tűzoltóparancsnokot egy általuk festett varázskővel ajándékozzák meg.

Közben folyt tovább a verseny, melynek bírói testületét jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező gárda alkotta. Nem is mulasztottam el kikérni kettőjük véleményét:

Mihály János ny. tű. ezredes, főtanácsos, Fejér Megye Díszpolgára, az FMTSZ elnöke elmondta, hogy örömmel fogadta a kezdeményezést, hogy az LTSZ nem hagyva veszni az országos létesítményi tűzoltóversenyek hagyományát, felújította azt. Ebben a munkában ő maga is szerepet vállalt. A Százhalombattán megrendezett első verseny sikere bizonyította az ötlet létjogosultságát. Ezt fejlesztette tovább társrendezvényekkel kibővítve a kiváló kondíciókkal rendelkező és azokat maximálisan kihasználó Dunaújváros. Az országos rendezvények Budapesten „elvesznek” – mondta, itt kisebb helyen, koncentráltabban kerülnek kapcsolatba egymással az emberek, így nagyobb figyelem jut a másikra, a tapasztalatcserére, hiszen egy pár szó is sokat segít a szakmai tevékenységben, mint ahogy az is, hogy a társszervek részéről példaértékű a hozzáállás. Számára örvendetes, hogy Fejér megye tűzoltóságai szép számban képviseltetik magukat, közülük néhány több csapattal, nem is először. Az pedig mindig üde színfolt, ha a versenyzők között hölgyek vannak. A feladat az FMTSZ - nek is fel van adva: jövőre több rangos esemény várható.

Békés János ny. tű. ezredes szintén „régi motoros” a szakmában. Az ő véleménye is az, hogy különösen fontos ennek a versenynek a megrendezése, mivel gazdag hagyománya van Magyarországon, annál is inkább, mert egy olyan csoportról van szó, akiknek a munkája, tapasztalata pótolhatatlan. Komoly lépés, hogy önálló szövetséget alkottak, és az is, hogy civil oldalról is rendelkeznek szakmai hátérrel. A szakmaiságot illetően pedig: kifogástalan helyszínen, kiváló alkalom a tűzoltás mozzanatainak gyakorlására, a munka alapját képező feladatok végrehajtására. Előnye továbbá a személyes kapcsolat, a tapasztalatcsere, amely semmilyen más formában nem pótolható. És még valami: fontos, hogy a tűzoltók megtanulják, hogyan kell emberi módon elviselni a győzelmet és a vereséget egyaránt. Arra büszke vagyok – mondta, hogy sikerült gazdag tapasztalatokat gyűjtenem a tűzoltólét több területén, örülök annak, hogy itt lehetek, és annak is, hogy olyanokkal találkozhattam, akikkel együtt kezdtük a szakmát.

A versenyző rajok között is voltak olyanok, melyek tagjai régi ismerősök, akik már viadalok során tették próbára erőiket. Ám a megszólítottak mindegyike kihangsúlyozta: nem egymás ellen küzdünk, hanem egymás mellett. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy közülünk ma éppen ki a jobb. Ezt a nézetet vallja a Bosch Miskolc csapatának két erőssége, Németh László és Werner Zsolt is. Minden fiúban benne van ez a fajta kíváncsiság – mondták, az érdeklődés, a kihívás. Versenyezni jó, ha nem sikerül – hát az már nem annyira. Különösen akkor, ha az ember mindent megcsinál, úgy, ahogy begyakorolta, de mondjuk, egy lyukas tömlő formájában közbe szól a technika ördöge, miként erre volt már példa. Ilyenkor kell az optimizmus – jön a következő verseny. És természetesen a csapatépítő barátság. Arra a kérdésre, hogy most milyen reményekkel érkeztek, ezt a választ kaptam: nem szeretnénk üres kézzel hazamenni. Meg lennénk elégedve egy egészen kicsi trófeával is!

Az Alcoa – Köfém három rajjal képviseltette magát. Én mégsem a versenyzőket választottam beszélgetőpartnerül, hanem egyikük feleségét, Bába Ferencnét, aki a gyerekekkel, Barbarával és Barnabással együtt átvállalta az izgalmakat. Nem hagynának ki egyetlen versenyt sem! Edit elmesélte, hogy a felkészülési idő alatt addig gyakoroltak a fiúk, ameddig nem lett tökéletesen végrehajtva a feladat. Az ő dolga viszont az volt, hogy biztosítsa az optimális hátteret. Úgy néz ki, hogy náluk az utánpótlás is biztosítva van: fiúk a várpalotai Faller Jenő Szakközép Iskolában tanulja a szakmát. Az ő felkészültségéről nem volt módom meggyőződni, a kazincbarcikai Erneszt Balázs (Árpád fejedelem iskola 4/d) tudásáról viszont igen, ugyanis a gyerekek számára összeállított tűzvédelmi TOTÓ helyes kitöltése neki sikerült a legjobban. Tőle azt tudtam meg, hogy szoktak tűzvédelemről beszélgetni az iskolában, dolgozatot is írtak már ebből a témából, apuka, a Borsodchem LT tűzoltója pedig azt mondta el, hogy többször tartottak már bemutatót az iskolában, a „hab-party” során habfürdővel helyettesítve az oltóanyagot a habgenerátorban. A Borsodchem csapata nem ijed meg a valós kihívásoktól sem, a dunaújvárosi versenyt pedig alig vártákíííí4

Így van ezzel a MOL Nyrt. Szajol csapata is. Közülük Marton Jánossal váltottam szót. Összetettben eddig mindig győztünk - mondta, köszönhetően annak, hogy nem főfoglalkozású csapatunknak van egy nagyon jó parancsnoka, Kurgis János ny. tű. ezredes, de sok segítséget kaptunk Fehér László ny. tű. alezredestől is, amit mi: Juhász Béla rajparancsnok, Marton János, Sarkadi Zsolt, Golyha József és Kocsis Róbert jó szerepléssel szeretnénk viszonozni.  Szívesen csináljuk, mert tudjuk, hogy segítünk vele. Olyan ez, mint a véradás. Versenyezni pedig azért szeretünk, mert tanulunk belőle. Ha sikeresek vagyunk, az már ráadás.

A jó eredmény a Pajzs 94 Kft. létesítményi tűzoltóitól sem idegen. Derekasan álltak helyt ezúttal is, nem hiába drukkolt értük ügyvezetőjük, Stefán Mihályné, az LTSZ FB elnöke. Laczkó Zsolttól tudom, hogy „ami bennük volt, kiadták”.  Erre szükség is volt, mert egyre nő az ellenfelek száma, ami emeli a győzelem értékét. Készülnek is alaposan, tudatosan. Szolgálatból jöttünk, hosszú volt a nap – mondta, de megérte. A versenyzésen kívül hasznosnak tartja a szakmai napokat is, azok színvonala szerinte nemzetközi.

Kósa Sándorné, Báles Krisztina, Faragó Márta, Varga Sándorné és Horváth D. Jusztina a Hazard Team Coloplast Hungary Kft Tatabánya női fél rajának tagjai. Öt éve veszünk részt tűzoltóversenyeken – mesélték. KÉTSZER SEM EGYFORMA. Jó érzés, hogy a fiúknak bizonyíthatunk: felkészültségből, küzdeni tudásból, helytállásból. Gratulálnak, ha minden összejön, és persze segítenek, támogatnak is bennünket, amit mi viszonzunk. Elmondják, hogy mire figyeljünk jobban, ha hibázunk, tanácsokat adnak. Nem is rosszat, hiszen 2010-ben is és 2011-ben is megnyertük az országos versenyt. Dunaújváros „jó kis hely”, jól érezzük magunkat. Már a fogadtatás is emlékezetes marad: a zene, a vendéglátás, a kísérőprogramok.

A dunaújvárosi verseny jellegzetessége, hogy szakmai- és egyéb programok sora színesíti. Ezek között szerepelt tűzoltási- és közlekedés biztonsági bemutató (az érdeklődők ki is próbálhatták), ismerkedési lehetőség különféle szemléltető berendezésekkel és az Atomerő tűzoltóság tűzoltás vezetési informatikai rendszerével. A szakmai program mellett láthattunk repülőgép modelleket, a Dunaferr Repülőklub vitorlázógépeinek színvonalas bemutatóját, hajózhattunk a Dunán. Záró programként megtekinthettük a Magyar Imitációs Társaság Baleseti Szimulációs gyakorlatát, majd a LÖFAN Dunaföldvár mazsorettjeinek és az MMK latin táncosainak bemutatójában gyönyörködhettünk.

Mielőtt a küzdelem véget ért, Molnár József tű alezredes megyei katasztrófavédelmi igazgató helyettestől kértem véleményt. Örülök, hogy sok csapat vett részt a kupán, és annak is, hogy egyaránt jól érezte magát győztes, vesztes és valamennyi résztvevő – válaszolta. Minden megmozdulásnak vannak pozitívumai és vannak hibái, amelyekből a rendezők levonják a tanulságokat. Egy ilyen verseny alkalom arra is, hogy közvetve ugyan, de összehasonlítási lehetőséget nyújtson a főfoglalkozású és a nem hivatásos tűzoltók felkészültsége között. Elmondható, hogy komolyan készült mindenki, ami a teljesítményen meglátszott. Bár akadtak nehézségek, jó verseny volt.

Pimper László, a FER Százhalombatta parancsnok-ügyvezetője, az LTSZ elnök-helyettese szerint is eredményes, hangulatos versenyen vagyunk túl. Ő azt tartja szerencsésnek, hogy itt ideális környezetben, viszonylag szűk területen vannak együtt a versenyzők, és ebből a megismerés, a tapasztalatszerzés szempontjából az „együtt” a lényeg. Pozitívum a LTSZ életében, hogy a tűzoltóságok egy része több csapattal vesz részt a versenyen, az viszont megfontolandó, hogy hangsúlyosabbá kell-e tenni magát a versenyt, megtalálva a versenyszámok és a kísérő rendezvények közötti arányt. Helyes kezdeményezés volt a cégeket ideívni, alkalmat adni a tűzoltóknak termékeik megismerésére. Olyan példaértékű összefogást pedig, mint amilyen Dunaújvárosban a két létesítményi tűzoltóság, a hivatásos állomány, a katasztrófavédelem, az önkéntesek és a civil szervezetek között fennáll, és amely a szervezésben megmutatkozott, még soha, sehol nem tapasztaltam. Mindenki megtalálta a helyét és tette a dolgát – mondta Pimper László.

Udvardi Sándor, a Papír Tűzoltóság parancsnok-ügyvezetője, az LTSZ elnöke, a házigazda szemével nézte a történteket. Ő nem a helyezésekben méri le az eredményességet, véleménye szerint az érdeklődés többet mond. Elégedett lehet. Négy évvel ezelőtt, az első versenyen 17 csapat képviseltette magát, egy évvel később 22, aztán 27, az idén pedig 31. Az eredmény azt mutatja, hogy egyre felkészültebben. A szakmai napokat fontosnak tartja, de a versenyeken szerzett tapasztalatot semmi nem pótolja. Ő is megerősítette mindazt, amit kollegái a kísérő rendezvényekkel kapcsolatban mondtak.  Kihangsúlyozta, hogy a verseny csak úgy lehetett sikeres, hogy szervezésekor és lebonyolítása során összefogott valamennyi védelmi erő, és valamennyi segítő. Ezért köszönet illeti mindegyiküket.

A XVI. Flórián-kupa Magosi Lajos tű. alezredes megyei katasztrófavédelmi igazgató szavaival zárult, aki arról beszélt, hogy a tűzoltósport jóval több a mozgásnál, a szakmai fogások elsajátítása és az ország tűzoltóinak összekovácsolása pedig valamennyiük épülésére szolgál. Miután gratulált mindenkinek, díjak és ajándékok átadására került sor. 

 

Kovács Lászlóné

 

Fotók
Hírlevél
Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.



Feliratkoztak: 361
Felhasználók
Online vendégek: 2

Online tagok: 0

Regisztráltak: 215
Legújabb tag: Gracetak
Copyright © 2011 | Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége